Egy másik világ 2. - Visszatérés ismeretető
„Csak miután lerántod,
arcomról a maszkot
látod meg az énemet,
de honnan tudhatod,
hogy az álarc alatt
nem egy másik álarc van
a végtelenségig.”
Emlékszem azokra a napokra amit még egyszerű emberként, töltöttem és a legnagyobb bajom az volt, hogy hova menjek tanítás után a barátaimmal.
„A legtöbb ember megjátssza magát, álarcot visel, ám a színjáték során elveszíti saját egyéniségét."
Nem mindig viseltem álarcot. Amikor azzal az emberrel találoztam megértettem mindent. Álarcot viselek, hogy túléljem a mindennapokat. Azonban amikor átkerültem minden megváltozott. Nem vettem, észre, hogy mikor, de mire észbe kaptam már nem viseltem az álarcot. Csak később jöttem, rá, hogy ő átlátott rajtam. Látta, mi van a maszkom alatt és elfogadot és ami a legfontosabb levette rólam az álarcot. Hamarosan menthetetlenül bele szerettem és már nem volt vissza út. Csak mikor váratlanul elváltak útjaink döbbentem rá, hogy bele szeretten. Hiányzott. De ennek hamarosan vége. Vissza fokok térni, hogy szorosan ölelhessen át, mintha soha nem akarna elengedni én pedig jobban karjaiba fogok símulni.
Vissza térek és végre boldogan fogok élni!
